Hajnalban láttam ahogy Antalék kipakolnak egy  rendőr segítségével. Azt hittem, akit letartóztatnak azzal nem bánnak ilyen rendesen, de úgy tűnt mégis. Kár. Pedig vártam mikor jönnek köszönteni az új szomszédot, vagyis engem. A vicc az, hogy tényleg nem tűnt fel neki,hogy ideköltöztem néhány nappal ezelőtt, és az sem, hogy mindig előbb érek haza mint ő. Máskülönben, hogyan is tehettem volna meg amit tettem? Ez volt a harmadik. 

 Összeszedtem magam és elindultam dolgozni, hiszen sikerült eltüntetnem Antalt, így abban reménykedtem, hogy engem fognak előreléptetni. Nagyon boldog voltam. 

 Már bent ültem az irodában és elképzeltem, ahogy én vagyok a cég legjobb könyvelője. Megérkezett Péter, a főnök. 
-Jó reggelt! Milyen szép napunk van!- köszöntem nyájasan. 
-Jó reggelt! Misi .... esik az eső és fúj a szél, ez neked szép? 
-Öö, én szeretem ezt az időt, az én bőröm nem bírja az erős napsugárzást, se a gyengét. - próbáltam menteni a menthetőt. 
-Értem.- és már ment is a saját irodájába.

 Fél óra múlva az ideg szétvágott, ugyanis Antal belépett az ajtón és Péter kiküldött engem két kávéért. Nem értettem, nem csukták le? Miért nem csukták le? Érdekelt mit beszélnek amit én nem hallhatok így nem mentem el kávéért, hanem ott maradtam és az ajtó túlsó oldaláról hallgatóztam. 

-Szóval, miért kellett elköltöznötök? És meddig? És ami még fontosabb hova? - érdeklődött Péter.
-A rendőrség szerint veszélyben vagyunk a gyilkos miatt. Azt hogy meddig kell ott maradnunk pontosan én sem tudom, és azt hogy hol lakunk nem árulhatom el. - válaszolt Antal.
-Antal, én vagyok az ügyvéded, nekem már csak elmondhatod, nem? 
-Jó, a Rózsa Hotel, de nem mondhatod meg senkinek és nem kereshetsz meg ott! Érted?
-Rendben. Figyelj, majd ha sikerül lerántani a leplet erről az egészről akkor gyere csak vissza dolgozni, jó? Mindenben segíteni fogok. Viszont most talán vissza kéne menned, nem gondolod? 
-Köszönöm. Majd telefonálj!
-Mindenképp. 
Nyílt az ajtó és nekem úgy kellett tennem mint aki most jön vissza. 
-Misi?!
-Antal?
-Nem kávéért mentél? 
-Nem jó az automata.
-Értem.- és tovább sétált.
Benyitottam az irodába és Péter kérdőn fordult felém. 
-Hol a kávé? 
-Elromlott az automata. Most akarom felhívni a szerelőt! 
-Oké, hát akkor én most elmegyek. 

 Egy újabb hazugságot kellett felírnom a többi közé és hívhattam szerelőt a tökéletesen működő géphez. 

®